Az este, amikor borotválkozni kezdtem, és próbáltam habot nyomni a tenyerembe, észre vettem, hogy a doboz tartalma, a végét járja, és jó esetben még egyszeri használatra lesz elegendő.

Így borotválkozás közben, egy sor gondolat futott végig bennem, melyekből rávilágíthatott a lélek arra, hogy mi lett az eredménye annak, hogy mi befogadtuk a kígyó ámítását. Hogy a rendszert követtük, hogy elhittük a világ propagandáit. Hogy önként sétáltunk a csapdába, hogy engedtük magunk behálózni, s hogy Nem Isten, hanem a mára sárkánnyá, fenevaddá duzzadt kígyóra hallgattunk a Teremtőnk szava helyett.

Engedjétek meg, hogy ebben a cikkben feltárjak pár világot befolyásoló propagandát, melyet elhittünk, és melyek mentén megérthetjük, hogy hogyan jutott odáig az emberiség, hogy azt kell írnom, hogy “a rendszer nélkül még borotválkozni sem vagyunk képesek!”

Hogyan is működik a propaganda?

A propaganda nem más, mint a báránybőrbe bújtatott farkas. Amikor van valami, amit nem lehetne az emberekre erőltetni hazugság nélkül, annyira egyértelmű, az rossz az ember számára. Ám haszonszerzés céljából jó lenne kivitelezni. Ilyenkor a propagandaterjesztők, érzelgős köntösbe, megható történetekkel alátámasztva, az érzelmeinket kihasználva, azokon keresztül fognak meg bennünket, hogy becsapjanak, a végén mi akarjuk azt, amit egyébként nem akarnánk.

És most nézzünk meg néhány nyilvánvalóan rossz dolgot, amelyet úgy tudtak megható történekbe burkolva eladni nekünk, hogy azt mi áhítsuk. Tulajdonképpen ez az, amikor a kígyónak hiszünk a teremtőnk helyett.

A feminizmus és az emancipáció

Talán ez az egyik legnyilvánvalóbb, és egyik leghosszabban tartó propaganda, mely máig munkálkodik, teret hódít, s mely a legtöbb embert és családot a rabságba, rabigába taszított!

Valamikor, a “munkásforradalmak” előtt úgy nézett ki egy normális családmodell, egy társadalom, hogy volt a férfi, aki akkor még férfi volt, és dolgának tekintette, hogy gondoskodjon a családról, mint erősebbik nem. Míg az anya, az anya volt és nő, ahogy azt a teremtő elrendelte, aki szabad lehetett, és senkit nem kellett kiszolgáljon, senkinek nem volt kiszolgáltatva.

Aztán jöttek az ipari forradalmak, a piac, a gazdaság forradalma, a profitéhség, és egyszer csak azzal találták szembe magukat azok, akik elkezdték felfújni a gazdaságlufit, hogy nem elegendő a munkaerő. A több profit több termelést, a több termelés meg több munkaerőt kérne.

Tehát hirtelen nagy lett a munkaerőhiány a piacon! Ekkor összedugták a fejüket és rájöttek, hogy a munkaképes emberiség csupán csak egyik fele dolgozik! Mi lenne, ha a nőket is igába lehetne fogni, hogy ne a Teremtést, ne a Teremtő Istent, hanem a fenevad rendszerét szolgálják ki, kőkemény munkával éhbérért. Igen ám, de ezt valahogy elő is kellene adni, el is kellene hitetni, hogy ez jó, hogy önszántukból akarjanak nők dolgozni, másokat kiszolgálni, ezáltal idegenek kiszolgáltatva lenni!

ÉS itt jön a kígyó, merthogy a kígyó neve a hitetés! Az ő hivatása az emberiség elhitetése, tévútra terelése! És rögtön meg is született a nagy terv, a nagy propaganda, az átverés a hitetés, a báránybőrbe bújtatott farkas, az érzelgős történetekbe öltöztetett álnokság, a feminizmus, és az emancipáció!

Rögtön szervezetek jöttek létre erre a célra, és megkezdődött az ámítás. Színészek játszották el a férjük által zsarnokságba tartott nőt. Mások egyenjogúságról beszéltek, és arról, hogy a nőnek is joga van önmaga lenni. Joga van dolgozni. Mások az otthont börtönkét festették le, és megmentőként ajánlották a rendszer, aki lehetőséget nyújtott a börtönből való kiszabadulásra, az önmegvalósításra!

Kedves olvasók nem tudom feltűnik e a cikkből, de ez nem más, mint Ádám és Éva paradicsomból való önkiűzetése, ahol Éva (ugye nőkről beszélünk első sorban) elhitte a kígyó meséjét. És Éva (a nők ugye) elkezdték Ádámot fűzögetni, hogy de így, de úgy, milyen jó lenne, több pénzünk lenne, hadd menjek én is dolgozni! És Ádám (a férfiak) engedtek Éva (azaz a nőik) csábításának és engedték a nőket önként igába vonulni.

És mi lett ennek a mesének a vége?! Hát az, hogy hirtelen a duplájára nőtt a kínálat a munkaerőpiacon, tehát a munkaerő csak a felét érte! Így már ketten dolgozhattak ugyan annyi pénzért!

A nő ettől a perctől kezdve nem a Teremtés és férje, jó esetben a férje által a teremtés hangját kellett kövesse csupán, hanem a rendszer szavát, a rendszer utasításait, a főnöke szavát, a főnöke utasításait. Mert ettől a pillanattól kezdve a nőnek nem a családját, nem a családja érdekeit kellett szolgálnia, hanem ezer idegen emberekéit. Ezáltal ezer idegen emberek kiszolgáltatottjává téve magát! A nő… most kemény szavakat mondok, de ez az igazság! Kurva lett! Mert pénzért adta magát! Pénzért kezdett el szolgáltatást nyújtani mások örömére! Ez nem a kurválkodás definíciója?! Tette mindezt úgy, hogy elhitte, családjáért teszi!

És honnan lehet tudni, hogy mindez nem Istentől való?!

Onnan, hogy ez a családok számára békétlenséget hozott, vitát, veszekedést, nincstelenséget és kiszolgáltatottságot. Kiszolgáltatottságot a rendszer felé, mert, míg hosszú generációkon át a rendszert szolgáltuk és szolgáljuk; Igen, azt a rendszert, amelyik kitalálta az emancipációt is, elfelejtettünk Isten rendszerében élni. Elfelejtettük, hogy amit Isten számunkra kínál, és nyújt, az nem az e-világ rendszerében van!

Egészen odáig jutva ebben, hogy az este azt kellett meglátnom, hogy a rendszer nélkül, még borotválkozni sem lennék képes. Hiszen a borotva hab nélkül, amit a rendszer ad, már nem is tudnék habot készíteni, és a 3 pengéjű borotva nélkül, amit szintén a rendszer hitetett el velem, hogy az jobb nekem, mint nagyapáink borotvakése, nem is tudnék borotválkozni. ÉS tovább megyek. Odáig fajult a dolog, be kell látnom, hogy hiába találnám meg a fiók legmélyén azt a régi borotvakést, mert meg sem tudnám fenni. De nemcsak hogy megfenni, de még használni sem tudnám!

És még honnan lehet tudni, hogy a feminizmus nem Istentől való, és hogy valójában itt Ádám és Éva paradicsombeli kiűzetésének modern kori forgatókönyvéről van szó?! Hát onnan, hogy az eredmény ugyan az. Mivel a nő hitte el elsőként az emancipációt, ezért rá került a nagyobb teher, hiszen ettől a pillanattól kezdve kétszer annyit kellett dolgozzon, mint előtte, mert ezután is el kellett végeznie ugyanúgy azt a munkát, amit ő teherként és börtönként ítélt meg a kígyó szavára. És az idegenek kényét kedvét is ki kellett szolgálnia! Ádám pedig még kínkeservesebben kellett megkeresse a kenyeret, mert ugyanannyi pénzért már kétszer annyit kellett dolgozni, hisz ettől a pillanattól csak fele pénzt ért a munkája!

És ki állapította meg, hogy mennyit ér az emberi munka?! Hát a ház ura! Annak a háznak az ura, akinél dolgozunk, akinek szolgálunk! És ki volt annak a háznak az ura?! A rendszer! A fenevad rendszere! Ő nála dolgoztunk! Bár csak Isten házában szolgáltunk volna! És ez az a ház, ami a valódi egyház, ami Isten egyháza! És nem a felekezetek, ahogy azt ma hisszük!

A valódi egyház tehát az, amelybe bemenvén, nem a rendszert, hanem Istent szolgáljuk!

Az, hogy Isten egyházát a történelmi felekezetek alkotják, csak egy másik, egy újabb propaganda arra, hogy a kígyó a világban tartson bennünket! Mert a mai keresztény, és keresztyén felekezetek, egyházak, mind az e-világ alkotó elemi! Nem más, mint a fenevad szervezetének egy-egy szerve.

Mély szegénység és nyomorúság lesz a következménye annak, hogy mi a hitetőnek hittünk

Ahogy ez meg van írva! De még ez is értünk lesz, hiszen ekkor még esélyünk lesz felébredni, meglátni, hogy egy halott rendszerbe hittünk. Egy halott rendszernek adtuk életünk, és cserébe az életet a rendszertől vártuk. Mert, ha elbukik a rendszer, semmink nem lesz abból, amit eddig a rendszer adott!

Nem lesz infrastruktúra, villany, gáz, üzemanyag. Nem fog víz folyni a csapon, hisz áram nélkül az sem lesz a nagyvárosokban. Nem lesznek bevásárlóközpontok, nem fognak üzemelni a vásárcsarnokok. Majd rá kell jönnünk, hogy minket a rendszer táplált. Tőle kaptuk, az ételt, a vizet. A rendszer ruházott, a rendszer adta számunkra az összes örömet, és hamis boldogságot. És mi cserében a rendszert tápláltuk. Az életigazságot, amit Istentől kaptunk, a halott, sátáni rendszer fenntartására pocsékoltuk, kárhoztatva magunkat és káromolva Istent!

A baj csak az, hogy ekkor már csak nagyon kevesek fognak tudni felébredni, belátással lenni, megtörni, és megtörve igaz bűnbánatot tartani Krisztus kegyelme által! Ekkor a legtöbb ember már kínjában nem a rendszert, hanem a fenevad hasznára épp Istent fogja káromolni, hogy miért engedte ezt. Ekkor már a legtöbben nem lesznek képesek arra, hogy felismerjék, ők választották a rendszert Isten és az Ő rendje helyett. Ők vonva magukra a kárhozatot, mert nem Isten bünteti az embert, hanem az ember saját cselekedetei!

Mert Isten csapása-e az emancipáció következménye, vagy azé a tényé, hogy az ember elhitte, hogy abban van az igazság!

Jól figyeljetek hát ide! A kígyó mindent megtesz, hogy ne halljátok (ne halljuk) Isten szavát, így az igazságot. ÉS mivel mi vágyunk az igazságra, az ámító (a kígyó) áligazságokkal fog számunkra kínálni melyeken keresztű megragad minket. És mindent megtesz annak érdekében, hogy az igazságnak vélt hazugság, amit bevettünk, elaltasson bennünket, hogy benne maradjunk az áligazságban. S mi mivel azt hisszük, hogy megkaptuk az igazságot, nem keressük többé! ÉS nem keresve azt meg sem találhatjuk!

És mindaddig akar ebben az álomvilágba tartani a fenevad, mígnem eljő az ítélet, és akkor elengedve a gyeplőt mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy addig hazugságban élt, de akkor már késő lesz!

Azt szeretnéd, hogy számodra is késő legyen?! Vagy felébredsz inkább még most! Mert most még választható az élet. De választható a halál is!

A propaganda pedig nem lankad. A hitető szorgalmas, és a hitetőt követők is szorgalmasak. Szorgalmasan hirdetik az áligazságot, mellyel az ő urukat szolgálják, azt hívén, hogy az igazságnak szolgálnak cselekedetükkel.

Ilyen propaganda a háború körüli állásfoglalásunk, a bevándorlás, a különféle érzékenyítések, a cov-id… stb… Ezek mind mind a hitető propagandái, melyekben igen szorgos. Mert tudja, hogy amíg őt hallgatjuk, vagy ítéljük, nem hallhatjuk Isten, azaz az igazság hangját! Éva sem hallotta az igazság hangját amíg a kígyó beszédére figyelt!