Covid-dal fertőztem meg önmagam! Tettem mindezt úgy, hogy Gyakorlatilag ki sem jártam a házból. Nem jártam tömegrendezvényekre, vásárokba, bulikba, se sehova, ahol közvetlen kapcsolatba kerülhettem volna más vírushordozókkal. Mégis meg tudtam fertőződni a fotel kényelmében.
Hogy lehestésges ez?!
Mostanában többször beszéltem 2 dologról:
- Arról, hogy a vírus hazugság, hiszen a vírus nem más, mint információ, és az információ nem lehet más, mint igazság, vagy hazugság. És mivel tudjuk azt, hogy az igazság, az az információ, ami az életre visz, bizton tudhatjuk, hogy az az információ, ami a halálra visz, az nem lehet más, mint hazugság! És azt láthatjuk, hogy a vírus mindenhová visz, csak az éltre nem. Következtetésképp…
- Arról, hogy az, ahogyan mi ünnepeljük a Karácsonyt, szintén hazugság. Mert az ünnepet, egy sor hazugságba csomagoljuk, mint például abba, hogy az ajándékokat az angyal hozz! Megrontva, hazugságba nevelve ezek által gyermekeinket!
És lehet-e az igazság ünnepét, hazugsággal ünnepelni?! Úgy, hogy tudjuk, hogy Krisztus volt maga az igazság, így Krisztus születésével, az igazság születését is ünnepeljük!
A mi karácsonyunk is úgy kezdődött, ahogy a legtöbb családban kezdődik. Szépen feldíszítettük a karácsonyfát, majd a gyerekeket lefektettük, akik nagy izgalomba voltak, hogy vajon mit hoz az angyal.
Én természetesen nem voltam nyugodt, hisz nemrég értette meg velem a lélek, hogy valójában mi eddig az antikrisztus Karácsonyát ünnepeltük, mert, aki hazugsággal ünnepli a Karácsonyt, az az antikrisztusnak szenteli az ünnepet, mert ő a hazugság „megtestesítője”.
Ezekkel az érzésekkel hajtottam le „szent este” a fejem, miután az ajándékokat szépen elrendeztük a fa alatt, amíg a gyerekek aludtak. Lefeküdtünk, de én nem tudtam aludni, mert gyötört a bennem levő hazugság! És ahogy egyre több időt töltöttem el a bensőmben ezzel a hazugsággal, egyre rosszabbul lettem, egyszer bedugult az egyik orrom, aztán nem éreztem a szagokat, és sorban kezdtem produkálni a CoV-ID tüneteit. Így telt el az éjszaka.
Reggel a lányaink keltek fel elsőként, nagy izgalommal rohanva ki a nappaliba, hogy lássák vajon mit hozott az Angyal.
Roppant örültek az ajándékoknak, ujjongtak, találgattak, hogy melyik doboz kié. ÉS ahogy ők örültek, én egyre rosszabbul lettem, mert gyötört belül a hazugság, amiben a gyermekeim tartottam. Gyötört, hogy ők a hazugságnak örvendenek.
És ahogy egyre jobban érlelődött bennem a hazugság, egyre jobban kezdtem produkálni a vírus okozta tüneteket! A kislányom meg is jegyezte: „Apa miért vagy ilyen morcos” Rávágtam, hogy nem vagyok morcos, pedig dehogy nem voltam az, dühös voltam magamra, hogy gyáva mód tovább bujtatom magamban a hazugságot!
Akkor én valójában Templom voltam, az antikrisztus temploma, hiszen a hazugságnak adtam otthont önmagamban! És mivel a hazugság betegség, halál és kárhozat, konkrét fizikai jelek is megmutatták ezt.
Egy igen jó barátomhoz lettünk volna másnap hivatalosak, és estefelé felhívtam, hogy te… én tegnap nem éreztem a pálinka szagját, nem tudom meg tudunk-e látogatni és szortyogok is. Erre ő azt mondta: „Ide figyelj, ha tőled kell szortyogjunk mi is egy kicsit, akkor szortyogunk. Tudod, én hogy vagyok ezzel…” Így szépen megígértette velem, hogy másnap ott leszünk.
Estére már nagyon gyenge voltam, immár 2 át nem aludt éjszaka után.
Lefeküdtünk ismét és én el kezdtem fohászkodni Istenhez. Vádolt a lelkiismeret, hogy hazugságba ünnepeljük Krisztus létezését, oly annyira, hogy bűnbánatban megígértem Istennek és az Ő fiának Krisztusnak, hogy a segítségükkel, holnap tiszta vizet öntök a pohárba, és nem hazudok tovább gyerekeinknek, mert éreztem, hogy ha még egy napig hazugságban kell ünnepelnem a karácsonyt, hozzám hívhatják a mentőt, mert nem leszek képes létezni!
Ezzel a lelki tusával másnap reggeli után a lányaimat behívtam a nappaliba, leültünk hárman a Karácsonyfával szembe a kanapéra, és elkezdtem őket kérdezni:
– létezik-e szerintetek az Angyal? (kérdeztem.)
– Igeeen… (vágták rá rögtön)
– Akkor jó, (mondom) mert biza létezik Angyal.
-És szerintetek mi az angyal feladata? (kérdeztem)
Kezdték sorolni szépen és nagyon ügyesen:
-Isten hírvivője (mondták kórusban)
-És még mi? (kérdem)
Szépen sorban kezdték mondani, a szebbnél-szebb, jobbnál-jobb, és frappánsabbnál frappánsabb válaszokat, mígnem végén kérdem:
-És még mi?!
-Hát hogy ajándékokat tegyenek a fa alá! (mondták szintén kórusban)
-Vajon az lenne az Angyalok feladata? (kérdem) Hogy kínai vackokkal töltsék meg a fák alját?! Nem, ez nem az Angyalok feladata.
Ekkor emlékeztettem őket első közös álláspontunkra, miszerint az angyalok igenis léteznek és munkálkodnak. Isten parancsait teljesítik. És nincs Isten parancsai közt az, hogy ajándékokkal töltsék meg a fa alját.
Folyattam:
-Ki volt Krisztus, tudjátok?!
Megint kezdték sorolni, hogy Isten fia, a megváltó…. stb…
-És még tudjátok mi?! (kérdeztem)
Egy kis csend után megszóllatalm:
-Tudjátok mit mondott Jézus magáról?! hogy „Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet” És ha Krisztus volt az igazság, akkor mi kéne megszülessen minden házban karácsonykor?! Nem az igazság?! Hát akkor tudjátok meg, hogy most megszületik nálunk az igazság, mert Apa megígérte Istennek és Jézusnak az éjjel, hogy mi többet nem ünnepeljük, mert nem ünnepelhetjük az igazságot hazugsággal!
Ezért elmondom nektek, hogy az ajándékokat nem hozhatják az angyalok, mert Isten, és Krisztus, nem az elmúlás, az anyagias világ Istene, nem a hamis csillogás, hanem az örök világosságé, és az igazságé, és az örök lété! De ez nem jelenti azt, hogy nem örülhettek ha karácsonykor kaptok valamit tőlünk, mert amikor szülinapotokra kaptok valamit, akkor is pont úgy tudtok ürülni annak, amit kaptok, mintha karácsony lenne. Nem de?!
-De igen (mondták mosolyogva)
És egy felszabadult öröm tört ki rajtuk, mint akiket megszabadítottak valamitől. Valami rossztól, valami kártékonytól!
-Na most jött el hozzánk igazából a Karácsony (mondtam nekik)
És rögtön megkönnyebbültem, mert elkezdte bennem az igazság, amivel e párbeszéd alatt megteltem, legyőzni a hamisságot, a hazugságot, és 2 óra múlva, elindulhattunk vendégségbe a barátainkhoz, ahogy felemelő pillanatokat élhettünk át közösen.
Este már úgy aludtam mint a bunda, és mára, amikor ezt a bejegyzést írom, mintha nem is lettem volna CovID-os
És így szépen eljött nálunk az igazság Karácsonya
Powered by RedCircle
A hanganyagért köszönet a Kiáltó Szónak!
Vélemény, hozzászólás?