Romlott táplálék!

Avagy TV-n keresztül bármit meg lehet etetni az emberrel!

Kedves olvasók, mint annyi mindent, ezt is a gyerekeimen keresztül érthettem meg! Ugyanis Isten igaz kegyelméből a kisfiunk, akiről hiszem, hogy Isten azért küldte közénk, hogy tükröt tartson nekünk, tükröt is tart, így általa megismerhetjük tévelygéseinket, ezáltal szembesülhetünk azokkal. És mint szembesülő, a lélek arra indít engem, hogy ezeket által tükröt tartsak azoknak, akik szintén ebből a tükörből néznek vissza.

A kisfiunk betegsége révén, amit a lélek által önként magára vállalt, hogy megmentsen engem, feláldozva önmagát, egyszer csak nem evett többet, nem kellett neki táplálék, annyira nem, hogy mesterségesen kellett tápláljuk, szondán keresztül, amit nem fogadott be, így helyettünk a szondán egy gép adagolta finoman, minden 4 másodpercben 1 cseppet, ami ment 24 órán keresztül, hogy a test életbe maradhasson.

Önmagában már a nem evés is tükör kellett volna tartson, hogy ráébredjünk arra, hogy egy ideje elfelejtettünk a valódi „kenyérhez” a valódi, igaz táplálékhoz nyúlni! Mert, ahogy meg van írva: „Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden ígével, a mely Istennek szájából származik.”

E felismerés helyett mesterséges táplálást kapott, hamis a szervezetet átverő táplálékból, oly lassú cseppekkel, amit a kis szervezete már nem utasított vissza, hanem elfogadott! Ahogy a kis gyermek szervezete lassan adagolva fogadta be a hazugságot, eképpen fogadjuk be mi is lassanként a hamis, romlott táplálékot.

A kisfiunk szondás táplálása addig ment, amíg nem kezdtünk ébredezni, és nem kezdett bennünk, szüleikben az igazság egy apró magvacskája gyökeret verni. Ahogy ez megtörtént, a gyermek egyet gondolt, és kivette a szondát magának, majd természetes úton elkezdett táplálkozni! Utat mutatva nekünk, hogy most már itt az ideje nekünk is természetes úton táplálkozni, és magunkhoz venni a valódi kenyeret!

És most a TV veszélyéről ejtenék pár szót, amit szintén kisfiunk által érthettünk meg. Mivel bennünk van a frász, hogy a gyerek nem eszik (holott ez nekünk volt kőkemény üzenet) hajlamosak vagyunk segédeszközökhöz nyúlni, hogy a gyerek egyen! Ha olyat akarunk neki adni, amit nem szeret és úgy gondoljuk, hogy neki ezt mégis meg kell enni, habár nincs TV-nk, (amivel csak magunknak hazudunk) A telefonon rögtön teszünk egy rajzfilmet, ami lefoglalja, és úgy meg tudjuk etetni, hogy szinte észre sem veszi! És ez szó szerint értendő, hogy a gyerekkel TV-n keresztül, TV-vel mindent meg lehet etetni!

És ahogy a gyerekkel mindent meg tudunk etetni a TV segítségével, úgy velünk is mindent meg tud etetni a fenevad, a rendszer, az ő képén és nagyokat mondó száján, azaz a TV-n keresztül.

Köszönöm, hogy elolvastad!