Új megértés!
Egy kedves barátom hanganyagát hallgatva, Krisztus kegyelméből új megértést kaphattam azzal kapcsolatban, hogyan is kell értelmeznünk azt, hogy a test lámpása a szem!
Csupán az elménkre támaszkodva nehezen válik érthetővé, hiszen, amikor lámpásra gondolunk, egy fényforrást képzelünk el, mely bevilágítja a körülötte lévő teret. És azt mindannyian tudjuk, látjuk, hogy a szem, nemhogy nem világítja be a teret, hanem a fizikai sötétségben nem is képes látni, így orra bukunk, ha csupán szemünkre hagyatkozunk. Mégis azt mondta Krisztus, hogy a test lámpása a szem!
A külső ember, az elme, az ego irányította ember számára érthetetlen ez, aki önmagát csupán egy külső térben tudja elképzelni és látni, és nem vesz tudomást arról, hogy egy belső térrel is rendelkezik!
A szem, mint lámpás ennek a belső térnek a fényforrása, ezt a belső teret világítja meg, mégpedig oly módon, hogy bevetíti, ami belső terünkbe azt a képet, amit kívülről lát! Azokkal a képekkel információkkal töltve meg ezt az egész belső teret. Ezek képek pedig a mi belső szobánk bútorai, berendezései lesznek, olyanná alakítva a mi belsőnket, amilyen információkat vetített befele a test lámpása, avagy a szem!
A belső szobánk átalakulásával pedig, mi magunk, teljes lényünk is átalakul. Tehát, hiába szépítjük a testünket, hazugsággá téve önmagunkat, átverve a többi lámpást, hamis képet festve magunkról, mert ha bennünk lévő képek hazugságok, mi magunk is hazugok leszünk. Ha pedig a bennünk levő képek igazságok, mi magunk is igazak leszünk. Ha pedig betegséggel „világítjuk” be a belsőnket, betegek, ha pedig Krisztussal, az ő igazságával, akkor egészségesek leszünk!
Fontos tehát, hogy mire fordítjuk a tekintetünket, fontos, hogy a mi lámpásunk, mit vetít a mi belső szobánkba! Igazságot melytől mi magunk is világítani fogunk, vagy hazugságot melytől nemcsak sötétségben leszünk, hanem mi magunk is a sötétséget fogjuk árasztani.
Így lehetséges az, hogy némelyek világítani képesek, míg mások, mint élő fekete lyukak, a sötétséget árasztani. Ezért mondta Jézus, hogy a szív teljességéből szól a száj. Mert mi emberek nem leszünk képesek mást árasztani, mint, amit befogadtunk, amire a tekintetünket fordítottuk, amire a tekintetünket irányítottuk.
Vélemény, hozzászólás?