Miért van szükségünk arra, hogy karácsonyi fények borítsanak be mindent advent első vasárnapjától újévig?

A téren sétáltam keresztül, amikor valami a szokottól eltérőtőre lettem figyelmes. Elkezdték díszíteni karácsonyi fényekkel a teret, amitől szomorú lettem. Nem tudtam szomorúságom okát, hogy mi rossz van abban, hogyha fények díszítik a teret. Ekkor elengedtem magam és hagytam a léleknek, hogy mutassa meg számomra a választ. Mert tudtam, hogy ha ésszel fejtem meg, akkor csupán az elme magyarázatát, az elme okfejtését, az elme verzióját kapom válaszul, aminek sok köze nem lehet az igazsághoz. Mert az elme semmi másra nem képes, mint építkezni a felhalmozott információkból. A léleknek ezzel ellentétben, nincs szüksége az elme információira, mert a lélek, így a lélek információi is Istentől vannak! Tehát, aki engedi, hogy megmozduljon benne a lélek, akibe megmozdul a lélek, abban megmozdul az igazság!

És ahogy ez megtörtént benne, rögtön kaptam is a választ:


Azért áhítjuk a karácsonyi fényeket, mert nincs bennünk a valódi világosság!
Ezért ezeket mesterségesen akarjuk pótolni!

Tehát a karácsonyi fények nem mások, mint egy hiány pótlói! Pótolni hívatottak azt a fényt, amitől mi magunk is világíthatnánk!

Természetesen a fenevadnak, a földi rendszereknek nem jó az, ha az emberek világítanak. Mert az az ember, akibe beköltözött a valódi fény, nem a rendszeré, nem a fenevadé többé! Így nem tudja azt szolgálni, mert ahogy megíratott:

Senki sem szolgálhat két úrnak. Mert vagy az egyiket gyűlöli és a másikat szereti; vagy az egyikhez ragaszkodik és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a Mammonnak.

Máté 6,24

Az ilyen ember most már a világosságé, a világosság Uráé!

Ezért a fenevadnak szüksége van arra, hogy ő szolgáltasson fényeket nekünk, hamis fényeket, amivel az ember figyelmét rajta tudja tartani az illúzión. Mert amíg az emberek figyelme ezeken van, nem fogják keresni a valódi igazságot, a valódi fényt.

Így csapja be az embereket a fenevad, a sátán. És az az ember, aki elhitte a fenevad hazugságait, elhitte azt, hogy szüksége van a fényeire ahhoz, hogy világossága legyen, sőt, áhítja azokat, nem tesz mást, mint szolgálja a fenevadat!


Tehát, amikor mi csodájuk a feldíszített várost, gyönyörködünk a fényeiben, valójában nem teszünk mást, mint imádjuk a fenevadat! Annak művét, annak hazugságát!

Közben a valódi világossághoz nem kell nekünk Advent, de még karácsony sem, mert a fény jelen van minden nap, minden órában, és nem kell nekünk várakozni ahhoz, megtaláljuk, hogy beengedjük a valódi fényt! A várakozás is elhitetés, a fenevad ámítása, cselszövése, mert amíg várakozunk, addig nem várjuk, hogy eljöjjön! Elhittük, hogy még várnunk kell a valódi fényre, így a fenevad diktálta dátum előtt nem is várjuk annak eljövetelét, noha tudjuk, hogy már itt van, mi mégis inkább várunk!

És azzal, hogy itt van, de mégis várnunk kell, azt programozzuk magunkba, hogy nem is létezik, csak egy illúzió csupán! Így maradnak a mesterséges fények és marad a fenevad szolgálata.

Én arra biztatok mindenkit, hogy keresse a fényt, amíg a világosság még itt van e világban, mert hamarosan eljő a sötétség, és akkor, azok, akik nem találták meg a fényt addig, amíg itt volt, már nem is fogják tudni megtalálni!

Köszönöm, hogy elolvastad!
Isten áldjon!

Powered by RedCircle