Tévedtem!

Ebben a rövidke bejegyzésben egy fiatalkori tévedésemet szeretném megosztani veletek. Egy olyan tévedést, amely könnyen a szakadékba tudja sodorni az embert észrevétlenül úgy, hogy meggyőződésünkké válik, hogy mi nem a szakadék fele, hanem az igazság útján száguldunk.

Tévedtem!

Ott tévedtem fiatal koromban, hogy elhittem, a sátán nem tud teremteni. Ezért sok teremtett dolgot követtem, és tiszteltem, és szerettem, mert azt hittem, hogy azok istentől valók!

Később egész tanokat követtem, amelyek azt tanították nekem, hogy a Sátán nem tud teremteni. És sajnos ezeket terjesztettem, hisz minden ember terjeszti azt, ami meggyőződésévé válik, úgy, hogy azt észre sem veszi!

Jól lehet, önállóan nem is tud teremteni, viszont tud valami sokkal ravaszabbat álságosabbat, amin keresztül úgy rontja meg az embert, hogy az ember közben azt hiszi, Isteni igazságot, Isteni kijelentést követ és valósít meg.

Mert a gonosz általunk tud teremteni!

Minket felhasználva teremt! Rajtunk keresztül valósítja meg a teremtését. Mert a kígyó ámítása által születnek meg bennük azok a gondolatok, melyeket véghez viszünk! És a Sátán, a gonosz, a fenevad mossa kezeit, mert ember társaink által ránk tud mutogatni, hogy azt nem Ő, nem a gonosz, hanem mi emberek követtük el! (Tehát a másra mutogatást is a fenevad műve, mert azok a gondolatok, érzések nem Istentől, nem lélek által jönnek belénk) Ezt jelenti az, amikor azt mondják valakire, hogy beleköltözött az ördög! Az ördög pedig nem mással költözik belénk, mint hitetéssel, ámítással, becsapással, médiával, az által, hogy azt beengedjük, befogadjuk!

Megint egy okkal több arra, hogy kikapcsoljuk a médiát,

mert az ámítás általuk költözik belénk, amit mi bárányi szándéknak titulálunk, és követjük azokat! A Sátán, a fenevad az, aki kicseréli a lélek adta gondolatokat az övéire, és teszi ezt oly alattomossággal, hogy azt hisszük, hogy ezek a mi önálló gondolataink. Ezért mi ki állunk mellettük, foggal körömmel ragaszkodva hozzájuk, mintha az mieink lennének, belőlünk származna! (Ami részben igaz is, és ezért majd felelősségre is leszünk vonhatók, hisz ez megfogant bennünk, tán még szaporodott is.)

Így válik valósággá az ige, miszerint:

…a romlott fa pedig rossz gyümölcsöt terem.
Minden fa, a mely nem terem jó gyümölcsöt, kivágattatik és tűzre vettetik.

Ez tán még sosem volt ennyire aktuális, hiszen a megtévesztés és a hazugság, még sosem volt ennyire látványos, és mélységes.

És hogy teremt a sátán, a fenevad, az antikrisztus?

Hát így:

És elhiteti a földnek lakosait a jelekkel, a melyek adatának néki, hogy cselekedje a fenevad előtt; azt mondván a föld lakosainak, hogy csinálják meg a fenevadnak képét, a ki fegyverrel megsebesíttetett vala, de megelevenedett.
És adaték néki, hogy a fenevad képébe lelket adjon, hogy a fenevad képe szóljon is, …

Ez ma a mesterséges intelligenciára leginkább igaz, hiszen, ahogy a fenti igében kijelentetett, a föld lakósai teremtették. Az AI (ahogyan ma becézzük) általunk jött létre, általunk lett teremtve. Mi termtettük, hoztuk létre, ellenünk. S hogy ez mennyire igaz, azt a fenti ige folytatása mutatja a legjobban, mely így „szól”

… és azt mívelje, hogy mindazok, a kik nem imádják a fenevad képét, megölessenek,

Kedves olvasó, az én civil szakmám programozó, aki ha nem hajlandó a mesterséges intelligenciát használni, halott! Meg van ölve! Én, ha nem imádom, nem hajtok fejet előtte, és ha nem kötök vele kompromisszumot, (s, ami a legsúlyosabb) nem szövetkezek vele, nem lépek vele szövetségre! „Meg vagy lőve”, meg vagyok ölve! Egyszóval halott vagyok. Egy a világból kivetett ember, aki már értéktelen, használhatatlan, termelni képtelen.

A kérdés, hogy vajon melyik a jobb választás?

Egy olyan világban érvényesülni, aminek alapjai már porladnak, vagyis épp a szemünk előtt válik homokká, maradva az állvalóságban, ami a kárhozatba visz, vagy kivettetni az állvalóságból az életre, mely az üdvösségre visz?