Ó mond, te kit választanál?!

Úgy érzem Magyarország most egy olyan választás előtt áll, amilyen előtt tán még sosem, amióta létezik a szavazás állampolgári intézménye. És óhatatlanul felcsendül lelki füleinkben, a fiatal korunk bálványaként emlegetett rockopera intrója, melynek jelmondata: „Ó mond, te kit választanál?”

Úgy gondolom, hogy ezt érzi a nép is hiszen minden jel arra utal, hogy akkora részvétel talán még sosem volt, amekkora most készül.

Én magam is több megkeresést kaptam ismerőseimtől, családtagjaimtól, akik nyomatékosan kértek arra, hogy mennyünk el szavazni, és tegyük a voksunkat a FIDESZ-re. (Mások meg a másik oldalról tesznek tanúbizonyságot)

Egy kedves szomszédom meg is tisztelte hajlékunkat, maga és mások nevében, azzal a szándékkal és kéréssel, hogy szavazásra buzdítson.

Vannak, akik az utcán velem találkozva, mások telefonon keresztül fejtik ki álláspontjukat, és nyomatékosítják a szavazás fontosságát!

„Ó mond, te kit választanál?!” És talán ez a jelmondat tükrözi a legjobban azt, ami ma Magyarországon és az egész világban történik. Mivel feltételes módban van a „választanál”. „Te kit választanál…”, ha lenne választásod! De nincs, noha azt hiszed, hogy van!

Egy másik ismerősöm, akivel elég rég nem találkoztam, találkozáskor még örültünk is egymásnak. Majd szóba került a háború, és annak fejtegetése, hogy valójában mi van a háttérben, miből alakult ki a mai háborús helyzet, hadi állapot.

A beszélgetés itt is hamar átfordult a választás kérdésére, hogy a háborúban, ki melyik, felet választja, és meggyőződésből vallotta, hogy márpedig valakit, (valamelyik oldalra gondolt, Amerika és Oroszország közül) mindenképp választani kell egyet. Majd bizonyságot tett Amerika mellett.

Istennek köszönhetően, kívülállóként szemlélhetem az eseményeket, és mivel én is választottam, évekkel ezelőtt, egész pontosan pont most 3 éve! (Így azt hiszem mondhatom, hogy én mos 3 éves vagyok! Mert 3 éve születhettem újjá, azaz 3 éve fogant meg bennem először az igazság, mely által újjá születhettem)

Választottam, én is egy országot, és egy vezetőt, ám ez a hatalom és ez az ország, jelenleg nem e-világi, mert nem a földön van berendezkedve. Ez nem más, mint Istennek országa, és vezetője az Ő fia, a mi urunk Jézus Krisztus!

Így, mivel a mi teremtőnk kivett a rendszerből, a „szürke kockából”, a szürke kockán kívülről láthatom eme jelenséget. És láthatom azt, hogy embertársaim nem a saját gondolatukat tolmácsolják, hanem rendszer nyújtotta lehetőségek közül azt, amelyiknek propagandája jobban meg tudta fertőzni az elméjüket.

Tehát, te, amikor valamelyik oldalt választod, tudd, hogy a választásod nem a tiéd, hanem a rendszer által nyújtott és tukmált lehetőségeinek valamelyike, amely nem a te kívánságodból, akaratodból született, hanem a rendszer akaratából, ami őt, magát a rendszert (ha úgy tetszik, fenevadat) szolgálja!

Gondoljunk csak bele! Van-e ma olyan párt, vagy politikai nézet, eszme, lehetőség… stb… amit nem a mai elbukott rendszer hozott létre a saját hasznára?! A válasz az, hogy nincs! Mert, ha lenne, az a rendszeren kívül lenne, és azt, ami a rendszeren kívül van, a rendszer nem engedné be önmagába! Így az nem képezi a rendszer alternatíváját a rendszeren belül! S mint ilyen, a rendszer élére álló alternatíváját sem képezheti, mert akkor az a rendszerben volna!

Ezért mindegy, hogy a rendszeren belül mit választunk! Ha a rendszerből választunk valamit, akkor magát a rendszert választottuk!

És, ha fejünk fölé uralkodónak és törvényhozónak a rendszert választottuk, akkor mi automatikusan alá rendeltük magunkat a rendszernek, így valójában, vissza szavaztuk magunkat a szürke kockába!

Gondolatok a szavazásról és békéről

Mostanában sokszor eszembe juttatja a lélek, és így el-el töprengek azon, hogy a választással (ezzel a földi szavazással), mi valójában nem a békét, hanem a háborút választjuk. Akkor is, ha ezt mi fordítva gondoljuk vagy érezzük! Hiszen a legtöbb ember, valaki ellen szavaz! Tehát az ellenségeskedésre szava! Ha valaki mellett is szavaz, azt azzal a céllal szavazza, hogy a másik ellen szavazzon! Mi ez, ha nem háború! Ez egy olyan háború, ami belülről indul, tehát önmagunkban, van.

Ha én elmennék szavazni, akkor spontán le tenném a voksom a háború mellett, akkor is, ha a jelenlegi kormányt választanám vissza, és felhatalmaznám őket arra, hogy azt tehessenek velem, amit akarnak az ők törvényeik szerint!

Kérdem én most tőled kedves olvasó:

Nem jobb volna, ha nem egy földi kormány, egy földi törvényrendszer ítélne meg minket, hanem maga a Jó Isten?!

Nem jobb volna nekem, ha felettem nem a „szürke kocka” uralkodói, és hatósága törvénykezne és irányítana, hanem maga a Teremtő, és az Ő „hatósága”, az Ő mennyei serege vigyázna rám, és az Ő fia, a Krisztus mondana ítéletet?!

Mert, ha a „szürke kockát” választom, akkor én mondattam ítéletet saját fejemre az által, hogy e mulandó világot, és a világ kínálta hamis jólétet választottam jussomul!

Nem jobb volna nekem az a juss, amit a mi Mennyei Atyánk ígért, és adna, ha mi őt választanánk, és vissza futnák hozzá, miután már mindent elkótyavetyéltünk, amit tőle kaptunk? És ami után már a disznó vályújából eszünk?! Mert aki a rendszer vályújából kényszerül enni, a mennyei terített asztal helyett, az a disznó vályújából eszik, és az tudhatja, hogy ő jelenleg már ott tart, ahol a tékozló fiú tartott, akkor, amikor már semmije sem volt abból, amit neki az Ő gondviselője adott ajándékul!

Ezekkel a gondolatokkal menj szavazni, és biztatlak arra, hogy szavazás helyett inkább válassz, és válaszd az életet!