Biztos mindenki jól ismeri a „Hegedűs a háztetőn” musical, híres művét, melyben a szegény ember gazdagságról álmodik. Annál is inkább, mert nemcsak a művet ismerhetjük, hanem sokkal inkább az érzést is. Hiszen ki ne álmodozott volna hasonló földi gazdagságról, és a vele járó hírnévről:
Ha én gazdag lennék
Jaga diga, diga diga, diga diga, diga daj
Éjjel-nappal, diga diga daj
Tartana a nagy daj-daj!Temetném a munkát
Jaga diga, diga diga, diga diga, diga daj
Dolgom, gondom másokra hagyom
Jaj, ha egyszer meggazdagodom…
Hegedűs a háztetőn: Ha én gazdag lennék
Ám Isten kegyelme olyan végtelen, hogy az által is tanít minket, hogy nincs annyi vagyonunk, amennyit egykor szerettünk volna magunknak.
A tegnap, s ma ezt megerősítette, anélkül, hogy a fenti műben szereplő szegény emberhez hasonlóan álmodoztam volna, egyszer csak azt kezdte megmutatni nekem a teremtőnk, hogy nem azért nem vagyok dúsgazdag, mert nem lehettem volna az. Mert azt is megmutatta, hogy minden lehetőség adott lett volna hozzá. Hanem azért, hogy ne kárhoztassak el.
Megmutatta, hogy ha földi értelembe véve gazdag lennék, szó szerint belefulladnék, a sok földi jóba. Mivel megtehetném, nem állnék ellen a vágyaimnak, és elvakítana a gazdagságom, és ebben a vakságban érne vég.
Megmutatta, hogy nem lennék különb, egy ma élő gazdagnál sem. Mert, habár rendes, jólelkű, adakozó embernek látszanék, ez a típusú adakozás, csak megerősítene vakságomban, és abban, hogy én mindent jól csinálok. Ezáltal semmi változást, sokkal inkább az addig élt életem folytatását akarnám, és nem történhetne meg az az újjászületés, amivel a lelkem megmenekülhetne.
Krisztus azt mondja:
Mert valaki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; valaki pedig elveszti az ő életét én érettem és az evangyéliomért, az megtalálja azt.
Márk 8, 35
Az a helyzet, ha nagyon vagyonos ember lennék, akkor meg akarnám tartani az életem. Azt az életet, amiben a vagyonom szereztem, a vagyonomért, így nem láthatnám meg az igazi életet.
Viszont a mi Teremtőnk ingyen kegyelme volt, hogy elengedjem még azelőtt, hogy megvagyonosodhattam volna, mielőtt a saját vállalkozásunk nagyra kinőhette volna magát. Megmutatva azt, hogy az, aki Ő rá bízza az életét és nem egy vállalkozásra, nem a piacgazdaságra és a marketingre, mindene meg lesz, amire szüksége lehet a földi életben, hiány nélkül.
És én is most érzem igazán ezeknek a szavaknak a súlyát, ahogy leírhattam őket. A fent felsoroltak mik, az Úristennel és az ő fiával, Krisztussal szemben.
A marketing, a piacgazdaság, az üzlet, egy vállalkozás, egy jó munkahely, mind-mind halott dolgok. Míg az élő Isten, maga a teremtés, az élet igazsága!
Krisztus, a fenti, márki írása szerinti kijelentésében erről a két életről beszél. Az első, amit ha meg akarunk tartani… az az élet, amit a fenti halott dolgok adnak, a piacgazdaság, a marketingfogások, az üzlet, a vállalkozás… stb. Míg az az élet, amit akkor kapunk, ha az előbbit elengedjük, az, amit a Teremtőtől kapunk ajándékba.
Kérdem én, és általam maga Krisztus is: Melyik élet, avagy, melyik élet ura adhat nagyobb kincseket gazdagságot?!
Az, amelyik csupa halott dolgokból épült, vagy az, amelyik az életre, az életből épül?! Mert az, amelyik a halott, élettelen dolgokra, és dolgokból épül, csak halállal és kárhozattal jutalmazhat a legvégén, hisz nincs nála az életnek kulcsa, míg az, amely az életre, és az élet igazságából épül, az az örök élettel jutalmaz meg minket.
És mindenkinek saját döntése, hogy melyik életet választja, és hol hol gyűjt magának kincseket:
Mert, ahogy Krisztus mondja Máté írása szerint:
Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, hol a rozsda és a moly megemészti, és a hol a tolvajok kiássák és ellopják;
Hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket mennyben, a hol sem a rozsda, sem a moly meg nem emészti, és a hol a tolvajok ki nem ássák, sem el nem lopják.
Máté: 6, 19:20
Sajnos majd az utolsó napon sem fogunk mást csinálni, mint gyűjtögetni, rozsdásodó kincseket ahelyett, hogy a mennyben gyűjtöttünk volna magunknak igazi örök életre szóló kincseket.
És mivel bennem is ez a szellemiség volt, az alábbiak rám is épp úgy igazak, mint rád:
A Laodiczeabeli gyülekezet angyalának is írd meg: Ezt mondja az Ámen, a hű és igaz bizonyság, az Isten teremtésének kezdete:
Tudom a te dolgaidat, hogy te sem hideg nem vagy, sem hév; vajha hideg volnál, vagy hév.
Így mivel lágymeleg vagy, sem hideg, sem hév, kivetlek téged az én számból.
Mivel ezt mondod: Gazdag vagyok, és meggazdagodtam és semmire nincs szükségem; és nem tudod, hogy te vagy a nyomorult és a nyavalyás és szegény és vak és mezítelen:
Azt tanácslom néked, hogy végy tőlem tűzben megpróbált aranyat, hogy gazdaggá légy; és fehér ruhákat, hogy öltözeted legyen, és ne láttassék ki a te mezítelenségednek rútsága; és szemgyógyító írral kend meg a te szemeidet, hogy láss.
A kiket én szeretek, megfeddem és megfenyítem: légy buzgóságos azért, és térj meg.
Ímé az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja az én szómat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz és vele vacsorálok, és ő én velem.
A ki győz, megadom annak, hogy az én királyiszékembe űljön velem, a mint én is győztem és ültem az én Atyámmal az ő királyiszékében.
A kinek van füle, hallja, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek.
Jelenések 3, 14:22
Vélemény, hozzászólás?