A tömegközlekedésen (első álomkép)

Egy kötött pályás tömegközlekedési eszközzel mentünk egy irányba, amely zsúfolásig volt. Egyszer csak a tömegből egy lány, aki mobiltelefonját görgette, meglátott; És ujjongva felkiáltott mutatva egy vörös hajú suhanc legényt egy képen, melyre görgetés közben talált. A nevét is mondta a srácnak, és amikor látta, hogy nem jövök rá kit mutat, megkérdezte, nem ismerem?! (merthogy a neve semmit nem mondott a számomra) Én meg válaszoltam, hogy nem, nem ismerem. Ekkor közölte velem, hogy „Zsu” öccse. (Zsu vagy Zsuzs, egy lány a régmúltból, akikekkel együtt bandáztunk Csíkszeredában. 3 évig tanulhattam ott) Arra emlékszem még, hogy a lány, aki a fényképet mutatta, egy hasonlóan elharapott végű nevet mondott, mint ahogy a Zsuzsa vége is jócskán le van harapva a sajátos ragadvány becenévben. Megjegyeztem óvatosan, hogy ebben a családban, minden személyt csonka névvel illetnek?

Innen indult a beszélgetés ezzel az idegennel, ami olyan jól sikerült, a sok nosztalgikus élménytől tarkítva, hogy egyszer csak a tömegközlekedés hangosbemondójában hallom, hogy „Nyugati pályaudvar”. Ekkor észbe kapva, a beszélgetés közepébe vágva mondtam, hogy: „Jújj, le kell szállnom, mert túlfutottam, és vissza kell mennem egy megállót”

A nemzetközi vonaton (második álomkép)

Ahogy leszálltam az emberektől zsúfolásig telt tömegről, nem a tömegközlekedés visszafele tartó vonalán találtam magam, hanem távolabbról közeledve, egy óriás, robusztus, és kívülről masszívnak látszó, nemzetközi vonaté mellett, melynek ajtajait épp akkor csukták be kívülről, hogy útnak indítsák a vonatot. Épp akkor értem oda lóhalálában, amikor a vasutas már épp vette le a kezét az ajtókilincsről. Megkérdeztem: „Ez a vonat megy Budapest felé?” Mire csak annyit felelt, hogy igen. „Fel lehet még rá szállni?” kérdeztem, amire kinyitotta újra az ajtót, amit előzőleg csukott be, és elkezdtem a felszállást. Az ajtó magasan volt, és mi közbe két kézzel kapaszkodva igyekeztem felhúzni magam az óriásvonatra, eleinte a kezembe, végül a fogaim között lobogtatta a szél a jegyet, amit a vasutas vagy kalauz is látott. Ám ez a jegy nem erre a vonatra szolt, hanem a tömegközlekedésre. De a kalauz nem törődött a jegyemmel, hanem kategorikusan és idegen akcentussal annyi mondott még, hogy bejelentést kaptak, miszerint az oroszok, meg fogják támadni a vonatot. És ezzel becsukta a vonat ajtaját. Én amint szemügyre akartam venni a vonatot belülről azt tapasztaltam, hogy havas belül a vonat, mintha akkor frissen havazott volna le. Bent vak sötét volt. Nem utasszállító, hanem valamiféle tehervagonban találtam magam, melynek teteje nem boltíves, sem egyenes, hanem háztető alakú volt. Első gondolatom az volt, hogy az rendben van, hogy ezzel visszajutok Budapestre, ám, hogy tudok majd kijutni, hisz a tehervagonok csak kívülről nyithatóak. Ám félelem, ettől nem volt bennem. Az ajtót jobban szemügyre véve, olyan masszívnak tűnt, mintha egy repülőgép ajtaja lett volna. Még az alakja is hasonló volt.

A vagon kívülről tehát nagyon masszívnak látszott, ám belülről nézve látszott csak, hogy a teteje ennek a vagonnak ponyvából van, valami könnyűszerkezetes rácsra feszítve, háztető alakban. Ekkor rögtön eszembe jutott, hogy nem kell aggódnom a sötéttől, mert a belső zsebembe, ott lapul egy zsebkés, és egy zseblámpa. Elhatároztam, hogy előveszem a zseblámpát, és lesz világosságom, látni fogom majd, hogy merre menjek a vaksötét vagonban. A zsebkés pedig pont alkalmas lesz arra, ha az ajtó nem nyílik ki, hogy bármikor kivághassam a ponyvatetőt, kijutva a vonatból.

Eddig a második álomkép.

Magyarázat:

Az első álomkép arra figyelmeztet, hogy most már nincs idő cseverészni, a világi, a régi, az elmúlt dolgokra nézni. Az események felgyorsultak, és aki nem hallja a hívó szót, az rajta marad azon a járaton, amelyen a tömeg halad egyenesen a kárhozat felé.

Ezzel együtt megmutatja azt is, hogy miért nem halljuk a hívó szót, miért nem látjuk az időt, és a helyet, ahol ki kell szállni a csordaszellemből. Mert annyira el vagyunk foglalva azzal, ami a világba, a tömegszellemiségben zajlik, hogy nem hallhatjuk Isten hangját!

Korábban írhattam, és beszélhettem arról, hogy az embernek csak egy csatornája van, és rajtunk múlik, hogy mit fogunk rajta. A teremtőnk a TV és rádió példázatán keresztül mutatta meg nekem, hogy hogyan is működik ez. Az ember is akár a TV sokféle adást foghat, ám egyszerre csak egyet! Így a rádió is! Az ember is foghatja a teremtő és az ámító, azaz az igazság, és a hazugság csatornáját is! Kérdés, hogy mi melyiket választjuk! Mert azt tudd, te aki olvasod, hogy ha a hazugságra állítottad a potmétert, nem fog áthallatszani az igazság! Így a hazugságból akarsz majd igazságot meríteni, és a valamelyik hazugságcsomagot fogod igazságnak hinni!

Erre az igazságra mondja Krisztus azt, hogy „ha bennetek a világosság ekkora sötétség, akkor mekkora lehet a sötétség?!” Mert aki a hazugságot igazságnak hiszi, a hitt hazugság fogja számára a világosságot jelenteni! És mint tudjuk, a hazugságot világosságnak hinni, sötétség!

És amikor szembesültem azzal, hogy nem hallottam meg, hogy hol kellett volna kiszállnom, rögtön otthagytam a társaságot, hogy elhagyjam a tömeget, amíg még nem késő, hogy visszafordulhassak!

Mi a visszafordulás jelentése? Hát megtérés. Erről is írhattam már, hogy székelyföldön ma is, arra, aki hazaért valahonnan, mondjuk a mezőről, vagy boltból vagy a komájától, …, azt mondják, hogy megtért, (értsd: visszatért) és csak az tud megtérni, visszaérni, aki az útja felénél megfordul. Ám a megfordulás nem elég!

A nemzetközi vonat magyarázata

A nemzetközi vonat, amire felülhettem nem mást jelképez, mint az Európai Uniót, ami ellen egyértelmű támadás készül.

A barátaim ezt már sokszor elmondhatták, különböző képekben kaphatták. Álmokban, ébrenlétben megértésként,… stb. Ám én ezt most kaphattam ilyen erőteljesen és konkrétan.

Tehát az álom egy erős figyelmeztetés arra, ami jönni fog. Hogy ismét Krisztust, ami a urunkat idézhessem, „Meglássátok, hogy meg ne rémüljetek”. És itt meg is ragadnám az alkalmat arra, hogy azokhoz szóljak, akik még a világban vannak: Ugye havas volt az a kocsi, amelyikre felszállhattam! Ha álmoskönyvekben keresnétek még mindig a magyarázatokat, a hó ijedtséget jelent! Lefordítva: „Meglássátok, hogy meg ne rémüljetek” Viszont Isten, nem az álmos könyvek tézisei szerint adja nekünk a magyarázatot, és az álmot! Az álomfejtés nem egy tudomány! Hanem Istentől kapott ajándék megértés formájában!

A kocsi, amire felszállhattam, kívülről erősnek és biztonságosnak tűnt, melyet nehéz feltörni. Ez nem más, mint a rendszer látszólagos biztonsága. Az, amit „Békesség, és biztonság” címszó alatt hirdet. Ám amikor bekerülhettem, amikor belülről láthattam, akkor ennek ponyvából volt a teteje, amit könnyen ki lehet vágni, és valójában bentről láthattam, hogy ez a kívülről biztonságosnak tűnő rendszer, nem képes megvédeni semmitől! Sem a covidtól, sem egy újabb járványtól, sem egy háborútól, semmitől! Mert az oltalom nem a rendszer, hanem Isten kezében van! Egy másik videóban és cikkben beszélhettem és írhattam a Magyar Titanik süllyedéséről, amiben azt láthattam meg az igazság kegyelméből, hogy mi a rendszer kínálta békesség és biztonság! A hajon a rendszer mentőmellényeket és úszógumikat osztogatott! ÉS az emberek nagy többsége együtt kellett elvesszen a rendszerrel és a rendszer alkotóival! A süllyedő rendszer csak erre képes! És ez a vonat lángokban fog tovább robogni a vesztébe, hiszen támadás fogja érni, ahogy az a vasutas hírül adta nekem álomban. Vagy egy angyal vasutas köntösben 🙂

Az álomkép végén pedig azzal szembesülhettem, hogy abba a kocsiba, amelyikbe felülhettem, vak sötétség volt. Pont olyan, amilyen ma a világban is van. Ekkor emlékezetemre jött, hogy a zsebembe van egy zseblámpa, és egy zsebkés!

Most pedig az jött az emlékezetemre, hogy ez nem személyes, hanem csak belebújtatott a teremtő egy szerepbe, hogy láthassam, amit üzenni szeretne.

Szóval a zseblámpa azt jelképezi, hogy csak az menekül meg a sötétségtől, akinek lesz lámpása, akinek lesz elég olaj a lámpásába. Ugye az egykori olajlámpás modern megfelelője a zseblámpa.

Míg a zsebkés a szó, amit Krisztus ad a szájába azoknak, akik általa megmenekülhetnek, hiszen megígérte, hogy ne gondolkodjon az, akit fogva adnak az Ő nevéért, hogy mit mondjon, mert szentlélek által Ő fog majd szót adni a szájakba, hogy mit szóljanak!

A gondolatom álmomban az volt, hogy bármikor kivághatom a ponyvát. Mit is jelképez a lepel, a ponyva. Hát a kendőzést, az eltakarást, az elfedést, hogy ne látszódjék, ami alatta van, hogy ne láttassék az igazság. Csakhogy semmi nem marad felfedetlenül, és adott esetben az a zsebkés, az a szó lesz az, ami időben felfedi majd azt, ami a rendszer leple alatt van!

Tehát ez az álom, és ez a cikk Figyelmeztetés mindenki számára, aki még a vonaton vagy akár a tömegen van, mert a lángoló vonat keresztezni fogja a tömeg útját, és együtt fognak elveszni! Szerezzen hát mindenki lámpát és zsebkést, hogy lásson a sötétben, amíg nem késő!

U.I.: Nem tudom a hó nem e azt jelenti, merthogy frissen hullott hó volt a vagonba (kocsiba). Hogy ez még az idei első hó környékén bekövetkezhet. Már sokan kaptunk figyelmeztetést a háború kiterjedésére.